Örkény Színház Apátlanok
Neki viszonylag könnyebb a helyzete, mert felülről, valamelyes történelmi rálátással nézheti az akkor bekövetkező fordulatokat, és szólhat róluk. Mikó Csaba ez utóbbi szerzők közé tartozik. Az 1988-89-ben, és az utána jövő 20 esztendő történéseit jobb, vagy baloldali nézőpont szerint többféleképpen szokás nevezni. A rendszerváltás meghatározás a középút, mert olyan semleges. Szokták még rablás- vagy gengszterváltásnak, visszarendeződésnek is hívni. Mikó Csaba színműve ebbe a névvitába nem megy bele, hanem a "politikailag korrekt" rendszerváltás névvel illeti. Nem taglalja annak mozgatórugóit, lefolyását, torzulását, kisiklását, csak mindezeknek a fordulatoknak jó és rossz, segítő és ártó következményeit mutatja be. Ez jogos, mert nem dolga az oknyomozás meg az állásfoglalás, ugyanis az Apátlanok nem dokumentumjáték, hanem dráma, ami a színház formanyelvén ábrázol társadalmi folyamatokat, vet fel bizonyos kérdéseket, amikre ki-ki a maga vérmérséklete, hovatartozása szerint válaszolhat. Ennek megjelenítésére nincs is alkalmasabb közeg – ahogyan a szociológia mondja – a társadalom legkisebb sejtjétől, azaz a családtól.
Színház
A csúnyácska Feszter leányzó 1986-ban érkezett a családba. Ő minden általa vélt igaz ügynek védelmére kel, mindig harcol valamiért, hol az állatok jogaiért, hol az őserdő fáiért, hol a hajléktalanokért. Az utolsó fiú, Simon 87-ben látta meg a napvilágot. Ő már ízig-vérig a rendszerváltás terméke. Nem akar semmit, lógatja a lábát, összes tevékenysége kimerül telefonjának nyomkodásában, mindenre csak fél füllel figyel oda. Mondhatnak neki bármit, minden lepereg róla. Az Örkény társulata most is a topon van, tudásuk legjavát adják, és minden kritikát kiálló módon jelenítik meg ezeket a karaktereket. Az Anyát Kerekes Éva kifogástalanul alakítja. Egyszerre tud megértő, szerető, gondos és figyelmes is, de ha kell, akkor erős és odamondogató lenni. A nagyhangú szájhős Tomit Nagy Zsolt hibátlanul kelti életre. A szép, ámde hiszékeny, butuska Dodát Tenki Réka remekül személyesíti meg. A fellengzős, időnként idegesítő Lacit Polgár Csaba imponáló magabiztossággal formálja meg. Takács Nóra Diána a Kádár-korszak mozgalmárnőinek egyfelé nézésével, sutaságával viszi fel a színre Fesztert.
színmű, magyar, 2016. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 9 szavazatból Hetvenhét - Tomi Nyolcvan - Doda Nyolcvanegy - Laci Nyolcvanhárom - Josa Nyolcvanhat - Feszter Nyolcvanhét - Simon "Egy négyszobás házban lakunk nagy kerttel - ez a mi királyságunk, a mi URADALMUNK, mondja apa mindig. Apa annyira vicces. Állandóan mosolyog és folyton komoly tervei vannak. Folyton arról beszél, hogy végre most már lehet. Van jövő?! Van szabadság! Csak akarnunk kell és elérhetünk bármit! Te már bármi lehetsz, fiam, bármi! És én elhiszem neki, és én imádom az apám. " A darab 2013-ban elnyerte Az Évad Legjobb Magyar Drámája-díjat. A(z) Örkény István Színház előadása Bemutató időpontja: Stáblista: Revizor 2016. január 22. "Illanó illatok" A család veszélyes üzem - ha irodalmi tapasztalatokat keresünk ehhez, hát...
Gyors replikák, szitokszavak, trágár kiszólások követik egymást, testvérek civakodása, anyjukkal való konfliktusok megszakítatlan sorozata zajlik, nem világos időnként, ki kivel milyen viszonyban van. Ez főként a Doda és Laci közti kapcsolatban lenne érdekes, mert felsejlik egy vérfertőző viszony köztük, másrészt az Anya félrelépése az orosz katonával (ebből született talán a Josa nevű beteg fiú, aki tizenévesen meghal), valahogy nem életszerű. Már megszokhattuk, hogy kortárs színdarabokban nem értünk meg mindent első (vagy sokadik) hallásra, esetleg később sem. Mindenesetre az Apátlanok elsősorban a család széthullásáról szól, pedig a család fontosságát mottóként idézik a szereplők, miért fontos, de a sokszori ismétlés sejteti, hogy ez már irónia. Másfelől szól a rendszerváltásról, ami felszabadította az egyéneket különböző nyomások alól, de az emberek nem tudtak mit kezdeni ezzel a szabadsággal, nem lett jobb az életük, sőt, esetenként kifejezetten rosszabb lett. És mi lesz az apátlan családból a 2000-es évek utánra?
Utoljára a különc Platonov érkezik. A nők imádják, a férfiak pedig csodálják és irigylik. Akkor is, ha megvetik. Idén a társaság új taggal gyarapodott. A tábornokné mostohafia megnősült, és Szofja megjelenése úgy hat a kis közösség lelki életére, mint kavics a tó tükrére. Senki nem sejti, hogy ő és Platonov valaha ismerték egymást. Egyetlen éjszaka elég: minden régi és új szerelem izzik, minden szemérem lehull. Minden sors beteljesedik. Jurij Kordonszkij matematikusként kezdte, majd színészként és rendezőként folytatta a talán legismertebb orosz színházban, a Dogyin vezette Malij Tyeatrban, az elmúlt tizenkét évben pedig sorra készítette rendezéseit Európa és az Egyesült Államok neves színházi intézményeiben. Ősztől tavaszig amerikai színész- és rendezőhallgatókat tanít a Columbia és a Wesleyan egyetemen, nyaranta pedig visszatérő vendégként dolgozik a bukaresti Bulandra Színház társulatával. Velük készített, két fesztiválnyertes rendezését – Csehov Ványa bácsiját és Gogol Háztűznézőjét – a magyar közönség is láthatta a budapesti Katona József Színházban.
Mikó Csaba Apátlanok c. darabját már csak két alkalommal nézhetik meg, december 9-én és január 26-án játsszuk utoljára. Az előadást 2016. január 15-én mutattuk be, Gáspár Ildikó rendezésében. Pajer Hajnalka írta az előadásról a "Az Apátlanok nem könnyű darab. Mégis, kihagyhatatlan. Ez az első olyan modern darab, ami kísérletet tesz arra, hogy ne csak magyarázatokat keressen színházi eszközökkel, ne is pusztán csak ábrázolni akarjon, hanem komplex formanyelvet keressen a család társadalmi modelleken átívelő nem működéséhez. Fontos előadás. " Bővebb információ és jegyvásárlás >>> Mikor játsszuk? Jelenleg nincs kitűzött időpont
Patkós Márton az y, vagy z generációs Simont derekasan helytállva játssza. Boros Lőrinc többszintes, rajzolt díszletei ennek az átlagcsaládnak a lakóhelyét idézik. A konyhafelszerelés meg szobabelső, a nappali és a hálóhelyiség elemei mind egy szálig olyanok, amik elengedhetetlenül szükségesek, semmi flanc nincs bennük. Izsák Lili korhű jelmezei visszaadják ez elmúlt évek divatját. Gáspár Ildikó rendezi az Apátlanokat. Úgy építi fel az előadást, hogy az nem szájbarágósan, nem didaktikusan magyarázza el a nézőknek, hogy mit kell érteniük. Nem mondja meg nekik a "tutit", felnőttként kezeli őket. Akinek van füle a hallásra, az úgyis hallja, amit kell. És ez így van jól, így helyes.
Földesdy Gabriella Tíz év alatt hat gyerek született ebben a Mikó Csaba által bemutatott apátlan családban, a színre került család azonban csonka lett, sem a Josa nevű gyereket nem szerepelteti (beteg, akit ápolni kell), sem apát, aki mindig dolgozik, csak beszélnek róla. Apa állandó látens szereplője a darabnak, hisz tudjuk, hol van, mit csinál, hogy megy tönkre, betegszik és hal meg, de hát az ő hiányáról szól Mikó színdarabja, persze, hogy nem szerepel. A színdarab 2013-ban az Évad Legjobb Magyar Drámája díjat nyerte el. Műfaja: családtörténet hét képben. A negyedik kép után tart a színház szünetet. A nevenincs család egy gödöllői négyszobás, kertes házban él. A gyerekek 1977 és 1987 között születtek, mi azt a folyamatot látjuk, amíg belenőnek az új, rendszerváltó korszakba, majd felnőttként hogyan boldogulnak. A színdarab nem nevezhető sem realistának, sem abszurdnak, leginkább nyelvi szerkezetében hoz újat, a szereplők hol egymáshoz, hol saját magukhoz beszélnek, időnként kommentálják, hogy mi történik a színen lévő másik szereplővel, sőt egyes szám harmadik személyben beszélnek mellettük álló szereplőről.
- Kunkori és a kandúrvarázsló teljes film
- John Gray; : A férfiak a Marsról, a nők a Vénuszról jöttek | bookline
- Highlights of Hungary - 10 MILLIÓ FA
- Szextrém randik
- Elektromos tűzőgép kapcsok
- Zara vaci utca budapest
- Örkény Színház - Csonka családi kör – Az Apátlanok című előadásról
- Fehér női sport nadrág
- Musical színház
- Halloween az állatkertben az
- Fotóarchívum