A Föld Legmélyebb Pontja
- A föld legmélyebb mesterséges pontja
- Óriási gázcsapda a Föld legmélyebb pontja
- A világ legmélyebb pontja
- Melyik a föld legmélyebb pontja
- A föld legmélyebb pont à marcq
07′N 55°37. 25′W Ha Grönlandot nem számítjuk, a legkeletebbi pont: – Spear-fok, Új-Fundland, Kanada (52°37'W). 47°31. 48′N 52°37. 12′W Dél-Amerika [ szerkesztés] Ushuaia az argentin Tierra del Fuego tartomány fővárosa és a világ legdélebbi városa.
A föld legmélyebb mesterséges pontja
A Kola-félszigeti kutatócsoportnak 1983-ban sikerült elérnie az addig hihetetlen 12 ezer méteres mélységet. A kutatócsoport 1983-ban elérte a 12 ezer méteres mélységet Forrás: Туристический портал Мурманской области Egy évvel később megpróbálták mélyíteni a fúrólyukat, hogy tovább haladhassanak a végcélként kitűzött 15 ezer méteres mélység felé. Ám az 1984. szeptember 27-én újraindított fúrás alkalmával 12 066 méteren elcsavarodott a fúrócső, és egy 5000 méter hosszú darabja le is szakadt. Ezért fel kellett függeszteni, és újra kellett tervezni a munkálatokat. Az Uralmas fúróberendezés tornya a Kola-félszigeten Forrás: Wikimedia Commons A kialakult helyzetre figyelemmel később 7000 méterről indították el ismét a fúrást. Az 1989-ben végrehajtott fúrásoknak végül 12 262 méterig sikerült a földkéregbe hatolniuk, ez pedig abszolút rekordnak számított. Tudománytörténeti mérföldkő: fúrómag 12 kilométeres mélységből Forrás: Мешок A sikeren felbuzdulva a tudósok úgy tervezték, hogy a következő évben elérik a 13 ezer, majd legkésőbb 1993-ban a hőn áhított végcélt, a 15 ezer méteres mélységet.
Óriási gázcsapda a Föld legmélyebb pontja
- Pisztácia származási helye
- A field legmelyebb pontja 2016
- Különleges helyek – A Föld legmagasabb pontja | ELTE Online
A világ legmélyebb pontja
Először engedtek le a Föld legmélyebb pontjára, a Mariana-árok fenekére olyan kifinomult műszerekkel felszerelt robot tengeralattjárót, amely vizsgálni tudta a szinte 11 kilométeres mélységben levő víz szén-dioxid-tartalmát. Az elemzések szerint a mélytengeri árok természetes üvegházgáz-nyelőként működik. 1960-ban süllyedt le a Föld legmélyebb pontjára, a Mariana-árok fenekére Jacques Picard és Don Walsh. E mélységben azóta sem járt ember, de nincs is feltétlenül szükség erre. Egy dániai-skóciai tudományos kutatócsoport robot tengeralattjárót süllyesztett le az árok legmélyebb pontjára, a Challenger Deepnek nevezett helyre annak kiderítésére, hogy mennyi szerves anyag halmozódik fel az árokban és mekkora odalent a szén-dioxid-koncentráció. A Mariana-árok Tokiótól körülbelül 2400 kilométerre keletre található, a hasonló nevű szigetcsoport közelében ( ez a cikkünk érzékelteti, milyen mély az árok - görgessen le az aljára! ). A vizsgálatok adatainak első értékeléséből az derül ki, hogy a mélytenderi árkok természetes CO 2 -nyelőként vagy CO 2 -temetőként működnek - közölte Ronnie Glud, a Dél-dániai Egyetem professzora, a Skóciai Tengerkutató Társaság ( SAMS) munkatársa.
Melyik a föld legmélyebb pontja
A föld legmélyebb pont à marcq
1969-ben a Holdra szállással Amerika vette át a vezető szerepet a Szovjetunióval folytatott űrversenyben Forrás: NASA A két nagyhatalom közötti versengés azonban nem csak a világűrben, hanem a Föld mélyén is folytatódott. Az 1950-es évektől a földtudományokban is látványos forradalom vette kezdetét. Az 1960-as évekre végleges létjogosultságot nyert a modern lemeztektonikát megalapozó, Alfred Wegener német meteorológus, sarkkutató és geológus 1911-ben publikált és sokáig eretnek teóriának tartott kontinensvándorlási elmélete. Alfred Wegener német geológus és sarkkutató nevéhez fűződik a kontinensvándorlás elmélete Forrás: Wikimedia Commons Az amerikai Nemzeti Tudományos Alap, a Scripps Oceanográfiai Intézet és a Kalifornia Egyetem tudománytörténeti jelentőségű vállalkozása, az 1968-ban elindított Deep Sea Drilling Program (Mélytengeri Fúrási Program) a földtudományok történetében első alkalommal végzett az óceáni kéregbe mélyített tudományos célú fúrásokat, amelyek bebizonyították az óceáni aljzat tágulását, és ezzel a lemeztektonikai modell érvényességét.
A Glomar Challenger oceanográfiai kutatóhajó, az 1968-ban elindított Mélytengeri Fúrási Program kutatási platformja. A kutatóhajó óceáni aljzatba mélyített fúrásai bizonyították be a lemeztektonikai elmélet helyességét Forrás: Wikimedia Commons A technológiai fejlődésnek köszönhetően lehetővé vált, hogy a tudósok egyre mélyebbre hatoljanak le a földkéregbe, számos új ismerettel gyarapítva tudásunkat. Elindul a szovjet-amerikai ki tud mélyebbre fúrni verseny Az 1957-es Nemzetközi Geofizikai Év kiváló alkalmat nyújtott a két világhatalom közötti demonstratív tudományos versenyhez, amelynek a képletesen "ki tud mélyebbre fúrni" című projekt az egyik igen látványos fejezetét alkotta. 1958-ban indították el az amerikai Project Mohole mélyfúrási programot Forrás: New Scientist Az 1958-ban elindított amerikai Project Mohole kutatási programnak az volt a perespektivikus célja, hogy a földkéregbe mélyített furásokkal elérjék, de legalább is megközelítsék a szilárd kéreg, és a forró, olvadt kőzetanyagból álló földköpeny határterületét alkotó asztenoszférát.
